Kisütött a nap, mutatom hát milyen fonalak születtek utóbbi élénkre festett gyapjaimból, melyek kb. 10-10 dekásak voltak. A kékség már gombolyítva, mert elmaradt a fotózás és mire észbe kaptam fel is tekertem. Amúgy nem is túl izgalmasak a színátmenetei, hiszen a sötétebb és világosabb kék keveredik, ami a gombócon is jól látszik. A cérnázással nem voltam megelégedve, mert lazábbra szerettem volna mint az előző munkámat, hogy most nagyon puha maradjon. Így néhol kevés lett a fordulat, viszont tényleg nagyon-nagyon lágy lett, az egyébként Rikkeréktől származó merino.
Az új-zélandi báránygyapjú Adrienntől való, és amennyire tartottam vad színeimtől, annyira kedvemrevaló lett. A fonását élveztem, nem volt annyira csúszós, egyenletesebb lett és a cérnázás is jól sikerült. (107 g, 270 m) Elneveztem keleti szőnyegnek, mert mikor ránézek, mindig egy szőnyeg jut róla eszembe.
Csak az a fránya időbeosztás... mert amikor leülök a rokka mellé fonni, egy jó darabig én bizony fel nem állok! :)
Nagyon szépek! Az a kék pont kedvemre való lenne:o) Pont ilyen fonalakat vadászok, persze nagyobb mennyiségben, amikben egy adott szín két árnyalata a cérnázással válik mutatóssá.
VálaszTörlésGyönyörűek! A kék is izgalmas, a "keleti szőnyeg" pedig valami csoda lett!
VálaszTörlésNagyon szép színek!
VálaszTörlésGyönyörűek !!Főleg az a szép meleg barna .:)Meg tudlak érteni , hogy nehéz abbahagyni .
VálaszTörlésHúúú...!
VálaszTörlésNagyon szép lett mindkettő Erzsike!Én kék párti vagyok,de ezek a barnás színek elvarázsoltak:D
VálaszTörlésmicsoda gyönyörűségek :) nekem mindkettő nagyon tetszik.
VálaszTörlés