Eddigi legmókásabb fonalamat sikerült megalkotnom! Egyszerűen vigyorgok ha ránézek. Nem sok jót néztem ki a magam festette rovingból, mivel hosszú élénk szakaszait nem tudtam elképzelni a 'nagy átváltozás' után. Aztán miközben fontam, tépkedtem jobbra-balra; így létrejött a tervezett véletlenszerűség (már amennyiben létezik ez a fogalom). Vastagabb lett mint amiket mostanában készítettem, minél előbb túl akartam lenni rajta. Nem kedveltem.
Fonás közben azon gondolkodtam, hogy igazából nem is szeretem ezt a nagy élénkséget. Vibrál, idegesít, nem színterápia a számomra, mert a megnyugtatás helyett inkább picit felzaklat. Mindenki máshogy van ezzel. Aztán mikor motringoltam, azt vettem észre hogy inkább csak mosolyogtam és jókedvű lettem tőle. Talán ugyanilyen mosolyra indít másokat is! :)
Finom, extra puha merinóból készült. 11,7 dkg kb. 348 m