Mi más lehetne, mint egy haapsalu sall az észt mintakönyvből. A lényeges különbség csupán a fonal anyagában van. Gyapjú helyett akril szálból készül. Én szeretem, két stólát is használok akrilból. Szeretem az esését, a tartását. Viselete közben bárhol megfogom, igazgatom, nem nyúlós. Olyan fix az egész, mégis lágy, és könnyű. Blokkolása alatt persze még nedvesen átvasalom, és ez nagyon jól rögzíti.
Ennek a mintája egyszerű, könnyen megjegyezhető, haladós, kissé talán unalmas. De hát így a közepe táján minden darab olyan mintha soha nem lenne vége. Türelem. (Mondom ezt magamnak, miközben már a következőn jár az eszem.)